Az americano

Az americano

Az americano

II. világháború alatt Európában állomásozó amerikai katonák nehezen tudták elfogadni az öreg kontinens kávézási szokásait. Az eszpresszó, és az eszpresszó típusú kávék túl erősek voltak számukra, így leleményesen forró vízzel hígították a helyiek által készített markáns feketét.
Ebből született az americano, ami erősségét tekintve nem több egy filterkávétól, ízében mégis az eszpresszóhoz közelít.

1. Főzzünk a felmelegített csészébe 2 adag (kb. 50-55 ml) eszpresszót!

2. Adjunk a csésze tartalmához kb. 1,5 – 2 dl forró vizet!

3, Egy kanál segítségével távolítsuk el a cremát a kész ital tetejéről!

A klasszikus americanohoz nem adnak tejet vagy tejszínt, csupán cukorral ízesítik, ennek ellenére a véleményünk az, hogy a kávét magunkért készítjük, így arra biztatjuk: Csak bátran ami jólesik!

Egészségére!

(Forrás: Anette Moldvaer Kávé Szenvedély)


Don Carlos – szubjektív kávé teszt

Don Carlos – szubjektív kávé teszt

Don Carlos

Mai Kávé Kurirban igyekszünk átfogó képet adni, a Schio-ban 1927 óta pörkölő Carraro műhely Don Carlos nevű kávéjáról. Mint azt már többször hangsúlyoztuk, ismertetőnk mellőzi a hangzatos szakzsargont, átlagos kávéfogyasztóknak, közérthető szempontok alapján vizsgáljuk a terméket. A tesztet egy Jura Impressa S 90-es automata géppel végeztük.

Az arany csomagolású kávék mindig lépéselőnnyel indulnak vetélytársaikkal szemben, valahogy az emberek a nemességet párosítják a csillogó színnel. A Don Carlos ízlésesen használja az arany, és a barna elegyét, a zacskó tetszetős, szép betűkkel operál, a kis hajó, valamint „Don Carlos” portréja pedig kifejezetten feldobják a termék front oldalát…
Lássuk mi rejlik mindez mögött!

Első ránézésre erősen inhomogén keverék köszön vissza a csomagból. Méretében, színében, valamint fényességében is nagyban eltérő szemek elegye ez, számomra néhány igencsak zavaró túlpörkölt babbal fűszerezve. Az illata több mint kellemes, így az elsőre kissé vegyesnek tűnő kép már tova is száll. Gyümölcsös, finoman pörkölt semmiben sem eltúlzó esszencia kényezteti az orrunkat, érdekes módon a zacskó kellemetlen műanyag szaga kicsit sem érezhető.

Nagyjából 10-12 g kávét használunk egy eszpresszó elkészítéséhez, az őrlőt csupán második fokozatra hagyjuk, bár az eltérő szemek miatt nehezebb belőni, mi is lenne az optimális…

Még néhány finomítás és engedjük, hogy innentől a képek beszéljenek helyettünk!

 

Mint a legtöbb ember, én sem szívesen iszom meg a kávét minden ízesítés nélkül. Cukor, tejszín néha egy kis tejpor mindenképp szükséges számomra. A kóstolást is kevés cukorral végzem, hiszen a kész italnak úgy kell jónak lenni, ahogy azt mindennapjaink során fogyasztjuk…

Az ujjnyi crema makacsul tartja magát az eszpresszó tetején, az illata tipikusan olasz. Első kortyolásra halványan kesernyés, testes, kicsit sem savanykás, viszont ízekben nagyon gazdag, zamatos kávét kapunk. Szerencsére az élmény az utolsó cseppig megmarad, hűltebb állapotában sem veszti el jellegzetességeit.

A gyártó ajánlása szerint a keverék automata gépekbe optimális választás, amit mi is megerősíthetünk. Ár érték arányban, csupán a márka ismeretlensége szabhat gátat a sikerének, hiszen a 3000 Ft. körüli kilogrammos ár még a magyar piacon is kedvezőnek mondható, főleg ha összevetjük a hasonló értékre kategorizált itthon népszerű kávékkal.

Nápoly és a csodálatos dél-olasz vidék

Nápoly és a csodálatos dél-olasz vidék

Ma egy izgalmas helyre kalauzoljuk Önt.

Nápoly és a csodálatos dél-olasz vidék, számtalan  utazót, művészt ihletett meg a századok folyamán.
A valódi olasz mediterráneum, és annak fővárosa nem csak a pizza szülőhazája, hanem számos markáns kávémárka otthona is.
A déli pörkölési technikákat, főképpen az arab világ behatása alakította. A Velence vidékén kialakult elegáns kávézási szokások, igencsak különböznek a Nápoly és környékén bevett kultúrától. Erős, néha már túlzottan sötétre pirított, karakteres magasabb koffeintartalmú italok készülnek itt, és a kávé jelentése egybeforr az eszpresszóval.

 Két ház kínálatába pillantunk most be.

Az egyiket nem kell bemutatnunk Önnek, hiszen a Kimbo Olaszország No. 2-es kávéja, de nem túlzunk, ha azt mondjuk Ő a legolaszabb márka, hiszen kevés koffeinguru van a világon, akinek a név hallatán ne a félsziget jutna eszébe.

A másik, még hazánkban ismeretlen pörkölő a Caffé Moreno. Több mint egy fél század telt el azóta, hogy elkezdték munkájukat Nápoly egyik negyedében, amit a mai napig ott folytatnak. Közel 60 ország piacára szállítanak, mostantól hazánkat is beleértve. Ha Ön már keresztül szelte autóval dél-Itália lankáit, talán belefutott egy-egy benzinkúton, étteremben a „Caffé Moreno” cégérbe, ha nem sebaj, néhány kattintás és otthonába varázsoljuk az olasz mediterránvilág izzó lávacseppjeit!